A 2004 - 2005-ös tanévben a kollégium testnevelő katedrája két sportdíjat alapított, jutalmazva ezáltal a sport területén elért kiváló eredményeket.
A végzős diákok köréből a líceumi évek során kimagasló eredményeket, versenyeken és sportvetélkedőkön elért dobogós helyezéseket a testnevelő katedra oklevéllel és pénzjutalommal díjazza.
Néhai Rimbás Viktor testnevelő tanár emlékét őrzi a Rimbás Viktor- díj, valamint néhai Deák Fogarasi Elek kollegánk emlékének adózunk a Deák Fogarasi Elek-díjjal
Rimbás Viktor (1920-1992 ) a Kollégium testnevelő tanára, Rapp Károly tanítványa. Tőle örökölte a szakma szeretetét és titkait. Az ő szellemiségének, munkájának legtöretlenebb folytatója. Nagyenyeden született 1920. december 26-án. Tanulmányait a Bethlen Kollégiumban végezte, majd a budapesti Testnevelési Főiskolán szerzett testnevelő tanári oklevelet. Rövid kitérő után (szamosújvári tanároskodás, háborús katonai szolgálat) 1945 őszétől nyugdíjba vonulásáig (1981), harminchat éven át egykori iskolájának egyik legképzettebb, leglelkiismeretesebb tanára.
Második otthona az iskola, a százéves tornacsarnok, ahol diákként ő is sportolt, valamint a tornakert. Számára a testnevelési óra csak egy volt a sokfajta testi képzés közül. Munkájának eredményeit minden évben a városi Kultúrházban megrendezett februári tornabemutató, majd év végén a tornakerti nagy seregszemle, a tornavizsga összegezte, mutatta fel a város és a vidék előtt. Ebben is Rapp Károly példáját követte. Nevezetesek voltak a kollégiumi hagyományokat folytató kéthetes, vagonos kirándulásai a tengerpartra és a hegyekbe. Gyalogtúráin tanítványaival bejárták az ország közeli és távoli csodálatos tájait. Legedzettebb növendékeivel kemény gerinctúrákat tettek, többek között a Fogarasi-havasokban. Ha kellett, táncot oktatott, színdarabot tanított, fát ültetett, korcsolyázni tanította növendékeit, tornakertet rendezett. 1992. november 9-én halt meg Nagyenyeden.
Deák Fogarasi Elek (1954-2005) Boldog családi környezetben született Felenyeden, 1954 november 25-én. Tanulmányait a felenyedi iskolában kezdte, majd 1965 szeptemberétől a Bethlen Gábor Kollégium diákja. A kolozsvári egyetem testnevelési fakultására 1975-ben jutott be, majd 1979-ben kiváló minősítéssel végezte.
Igazi sportember volt. Szerette mesterségét a végletekig. Rendkívül dinamikus volt, sokszor önmagával versenyzett. A diákokat megértően, de kellő szigorral oktatta és nevelte. Sportvetélkedőkön elért eredmények hosszú sora bizonyítja tehetséggondozó munkáját.
Első munkahelye a szamosújvári sportklub, majd nemsokára a városi focicsapat edzőjévé nevezték ki.
1990-től a Bethen Kollégium testnevelő tanára. Haza jött Enyedre háta mögött hagyva a tízéves kemény munka szép eredményeit, az elismerést, a szakmai elégtételt, és nem utolsó sorban egy népes baráti kört. Sokat foglakozott itthon is a sportot szerető és a sportolni vágyó fiatalokkal, rengeteg helyi és külföldi versenyre vitte a diákokat, ahonnan mindig érmekkel és dogos helyezésekkel tértek vissza.
Az életerős család nélküli sportember hihetetlenül szerető apaként tudott viselkedni a gyerekekkel. Szerette diákjait, tisztelte kollegáit.
2004 őszén súlyosan megbetegedett, a kővetkező év februárjában korházi ágyán halt meg.
Sportdíjak
Bethlen Gábor Alapítvány
Média partner
Támogatók
